Text copied!
CopyCompare
Ŋwɛ menomenyɛɛ́ mekɛ́ - Matyo

Matyo 22

Help us?
Click on verse(s) to share them!
1Ne Jisɔs ama tó ɛbwɔ́ nekanemejɔɔ́ ɛniné fɔ aké,
2“Gefwa ɛyigé Ɛsɔwɔ ágbárege gélú ɛké nekanémejɔɔ́ ɛniné na. Mfwa fɔ akpomé mmyɛ mampyɛ ɛpaá nebane maá wuú ayi mende.
3Mfwa yimbɔ anérégé, atɔ́ baá defwɛ bií nnó ájyɛ ákú bɔɔ́ abi ji agaré mɛ́ nnó achwɔ́ ɛpaá ɛlɔ, yɛ́mbɔ yɛ muú ama achwɔ́ wɔ́.
4Mfwa yimbɔ ama kéré atɔ́ baá defwɛ́ abi fɔ́ aké, ‘chóge dégáré bɔɔ́ abi me mbɔ nlɔɔ́ nnó nwá mpɔ mabɔ, ntyɛɛ́ ɛbwɔ́ menyɛɛ́ melɔ́mélɔ́, nkwyɛɛ́ yɛ́ndégenó. Áchwɔ́ wáwá, áwyagé ɛpaá ɛchwɔɔ́ ɛlɔ!’
5Yɛ́mbɔ bɔɔ́ bimbɔ ásɛ yɛ́ ɛwémbɔ ɛké genó wɔ́. Áfɛ́ ápyɛ lé depɔ debwɔ́ ɛtiré cháchá. Abifɔ áfɛ́ makɔɔ́ bwɔ́, abifɔ áfɛ́ ne upú use bwɔ́.
6Ne abifɔ ágbaré baá defwɛ mfwa átulé ɛbwɔ́ ɛke menya, áwá.
7Ápyɛgémbɔ, metɔɔ́ ɛsɔ́ mfwa yimbɔ, atɔ́ bɔɔ́ bee bií ájyɛ wá bɔɔ́ abi áwané mbɔ baá défwɛ bií, ne ásɔ ntó melɔ bwɔ́.
8Ne agaré yɛ́ baá defwɛ́ bií aké, ‘Ɛpaá wa ɛchwɔɔ́ lɔ, ne bɔɔ́ abi me nɛne álɛre nnó ákwane fɔ́ mambɛ́ bɔɔ́ abi áchwɔɔ́ ɛpaá wa wɔ́.
9Chóge né mati mako, kuúge yɛ́ndémuú ayi dégɛ́ne nnó áchwɔ́ ɛpaá.’
10Ne baá defwɛ́ bií mbɔ áfɛ́ ápyɛ́ɛ wyɛ nkane ji ajɔɔ́. Ákuú yɛ́ndémuú ayi ɛbwɔ́ ágɛné, abi aboabo ne abi álɔ́álɔ́ achwɔ́. Kpaá tɛ gepúgé neba gegbeé ne bɔɔ́.
11Ne gébégé mfwa yimbɔ akpené mmu mangɛ́ bɔɔ́ abi anɛné ɛbwɔ́ ɛpaá, agɛ́ mende fɔ ama ayi ala fyɛ ndée neba ɛyi ɛkwané mbaá ɛpaá ɛwémbɔ wɔ́.
12Agií ji aké, ‘Mejeé wa, wɔ ɔpyɛɛ́ nnó ne ɔkpɛné fa ne ndée ɛyi ɛla ɛkwané mbaá ɛpaá ɛwéna wɔ́?’ Ne mende yimbɔ ala bɔmbɔ.
13Ɛpyɛ mfwa agaré bɔɔ́ abi ánɛne aŋkɛɛ́ né ɛpaá aké, ‘pyɛ́ge ji déwɛ́ uka ne amu, debwɛɛ́ ji défómé dafyɛ né melu ɛwé empinya gemua ɛlu wyɛ. Ɛfɛɛ́ mbɔ ne bɔɔ́ álilí nyɛ ányɛɛ́ maŋɛ́ne.’”
14Jisɔs anérégé mantó nekanémejɔɔ́ ɛníné na, aké, “Ɛsɔwɔ akúu gejamégé bɔɔ́ yɛ́mbɔ abi ji ajyaá jaá wɔ́.”
15Ɛwya yɛ́ wɔ́, bɔɔ́ ɛkwɔ Farasi fɔ́ abi awuú genó ɛyigé Jisɔs ajɔ́gé, atane ájyɛɛ́ gbáre geju ákɛ́lege meti ɛwé ɛbwɔ́ ápyɛ ne Jisɔs akwe nekwené meno.
16Ɛbwɔ́ ako ákamé meko ama, átɔ́ baá utɔɔ́ bwɔ́ choncho ne bɔɔ́ ɛkwɔ́ Hɛrɔd, nnó ájyɛ ágií Jisɔs nkwɛ́. Ájyɛ́gé áké, “Ménlɛré, ɛsé dékaá nnó wɔ ɔlu muú ayi ɔjɔ́gé wáwálé, ne ɔlɛrege bɔɔ́ unó ndɛre Ɛsɔwɔ akɛ́lege wáwálé, ɔfɔɔ́ fɔ́ amɛ bɔɔ́ néndé, ɔsɛ́lé fɔ nnó muú ayifɔ́, aŋea gemɛ apwɔ ayifɔ.
17Nnó ɛsé delú chó manchyɛgé ŋkámakpo mbaá mfwa Rom waá déchyɛ́gé fɔ? Garé ɛsé genó ɛyigé wɔ ɔfɛre nnó gelú chó.”
18Yɛ́mbɔ Jisɔs akaá ufɛ́ré uboubo ɛbi úlú ɛbwɔ́ metɔɔ́. Ne ɛpyɛ ji aké ɛnyú bɔɔ́ dembwɔle bina, “Ndé ɛnyú dépɛ́nege me mataá?

19Lɛrege me gefɔgé ŋka ɛyi dechyɛge ŋkámakpo.” Álɛré ji, asɛ agbaré.
20Agií ɛbwɔ́ aké, “Mekpo wá na, ne mabɔ waá na ásamé né ŋka ɛyi?”
21Áshuú ji meko áké, “Ɛ́lé mekpo mfwa Rom ne mabɔ mií.” Ɛfɛɛ́ ne Jisɔs agaré ɛbwɔ́ aké, “Chyɛɛ́ge yɛ́ mfwa Rom genó ɛyi gélú ɛjií. Ne chyɛge ntó Ɛsɔwɔ genó ɛyi gélú ɛyi Ɛsɔwɔ.”
22Áwuúgé meko ayi Jisɔs ashuú ɛbwɔ́ byɔ uwɔ ɛbwɔ́ mmu ályaá ji áfɛ́.
23Wyɛ né bií bimbɔ, bɔɔ́ ɛkwɔ Sadusi fɔ́ áchwɔ́ mangií Jisɔs mechɔ́. Ɛbwɔ́ abi na álu bɔɔ́ abi ákame nya nnó muú agbogé, akwilége sé né negbo. Ágií ji áké,
24“Ménlɛré, ɛbɛ́ Mosis ɛké mbɔgé muú abagé mendée ne agboge ayi ála pɔ́ ne maá, meŋmo áwuú abɔ́ mansɛ mendée yimbɔ ukwi nnó ábyɛ́gé baá ábɛ́ lé né mabɔ ami mewené meŋmo yimbɔ.
25Ɛbɔ́ ɛpyɛ nyá nnó, áŋmó fɔ ákénéama abi ande álú. Ayi mbɛ abá mendée, agboó alya ji yɛ́ maá apɔ́, ayi akwɔlege asɛ mendée yimbɔ ukwi,
26meŋmo yimbɔ ntó agbo yɛ́ maá abyɛɛ́ ne mendée yimbɔ wɔ́. Wyɛmbɔ ne ɛpyɛ ne ayi agbeé makpo alɛɛ́ kpaá tɛ ɛbwɔ́ ákénéama ágbó ako.
27Kwyakwya, mendée yimbɔ ntó agbó.”
28Ndɛre ɛlúmbɔ, ágií Jisɔs áké, “Ɛlé mendée yina abané mbɔ ɛbwɔ́ ako, gébé ɛyigé Ɛsɔwɔ apyɛ nyɛ bɔɔ́ ákwilégé né negbo, mendée yina abɛɛ́ nyɛ ayi waá?”
29Jisɔs ashuú ɛbwɔ́ meko aké, “Ɛnyú délu gyɛɛ́ dɔɔ́ né nkwɛ́ ayi dégií, nénde dékágé fɔ́ mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ ne utó bií.
30Débɔ́ mankaá nnó, gébégé Ɛsɔwɔ apyɛgé bɔɔ́ ákwilégé né negbo, ábáné fɔ́ neba ne átuú fɔ andeé neba, ábɛɛ́ ɛké makiɛ́nné Ɛsɔwɔ né mfaánebuú.
31Ne gétúgé mechɔ bɔɔ́ abi ágboó meso gébé Ɛsɔwɔ apyɛ nyɛ ɛbwɔ́ ákwilé né negbo, nnó délú dankú genó ɛyigé Ɛsɔwɔ ajɔɔ́ atome ne ukwene antɛ abi agboó mɛ? Ajɔɔ́ aké,
32‘Me nlu Ɛsɔwɔ ayi Abraham, ne ayi Asek ne ayi Jakɔb ánógé.’ Ɛwéna ɛlɛ́ré nnó Ɛsɔwɔ apyɛ bɔɔ́ ákwilégé né negbo néndé ji apɔ́ fɔ́ Ɛsɔwɔ awuú bɔɔ́ alu ayi bɔɔ́ abi álú abɛ.”
33Gejamégé bɔɔ́ abi álu ɛfɛɛ́ áwúge ndɛre ji ajɔɔ́ mbɔ, byɔ uwɔ ɛbwɔ́ mmu né gefɔɔ́ ɛyígé Jisɔs alɛ́rege unó.
34Bɔɔ́ ɛkwɔ Farasi áwuúgé nnó genó ɛyigé Jisɔs ajɔɔ́ ne bɔɔ́ Sadusi gépyɛ mano ágbɛ bɔɔ́ ɛkwɔ́ Sadusi, ágbaré geju mankɛlé meti ɛwéchá nnó ágií Jisɔs nkwɛ.
35Ne muú bwɔ́ áma ayi ákaá mabɛ Mosis dɔɔ́, áfɛ́ mamua Jisɔs.
36Agií ji nkwɛ́ áké, “Ménlɛré, ndé ɛbɛ́ Mosis ɛwe ɛŋeá ɛpwɔɔ́ mabɛ jií mako?”

37Jisɔs ashuú ɛbwɔ́ meko aké, “Ɛbɛ́ ɛwé ɛŋeá ɛpwɔɔ́ mabɛ Mosis ako ɛlé ɛwé ɛjɔɔ́ nnó, ‘Gbógé ne Ata Ɛsɔwɔ wyɛɛ́ ne metɔɔ́ wyɛɛ́ meko, ne mendoó wyɛɛ́ meko ne ufɛ́ré byɛɛ́ uko.’
38Gɛ menɔ ɛbɛ́ ayi aŋeá apwɔɔ́ mabɛ́ mako.
39Ne ɛbɛ́ ɛwé ɛma kwɔ́le ɛlu wyɛ ɛké ɛwé mbɛ ne ɛjɔɔ́ ɛké, ‘gbógé ne ntɛ méŋmɛ́ wyɛɛ́ ndɛre ɔgboó ne gemɛ jyɛɛ́.’
40Mabɛ́ ayi na apeá ne ágbaré yɛ́ndégenó, ɛyigé Ɛsɔwɔ akɛlege nnó bɔɔ́ ápyɛ ndɛre Mosis ne bɔɔ́ ɛkpávé Ɛsɔwɔ ásamé.”
41Ndɛre bɔɔ́ ɛkwɔ Farasi álú melu ɛma ne Jisɔs, agií ɛbwɔ́ nkwɛ́ áké,
42“Ɛnyú defɛré nnó ne Kras, Muú yi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛlá gefwa, ji alu maá waá?” Áshuú ji meko áké, “Alu mpyáne mfwa Dɛvid.”
43Ájɔɔ́ge mbɔ Jisɔs agií ɛbwɔ́ aké, “Mbɔgé ji alu mpyáne Dɛvid, ɛpyɛ nnó ne Mendoó Ukpea ɛpyɛɛ́ nyá mfwa Dɛvid akuú ji nnó Ata? Néndé aké,
44‘Ata Ɛsɔwɔ ajɔɔ́ ne Ata wa aké, jwɔlé fa né ɛgbɛ́ ɛbwɔnyɛ wa né geluɔ́ge ɛ́nógé kpaá tɛ mpyɛɛ́ bɔɔ́ mawámé byɛɛ́ álaá ɛké mboó genɔɔ́ ayi ɔnɛ́rege uká byɛɛ́ mfaá.’
45Ne mbɔgé Dɛvid akuú Muú yi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛlá gefwa nnó Ata, ɛpyɛɛ́mbɔ nnó ne ji amáge bɛ́ mpyáne wuú?”
46Agíge mbɔ, yɛ́ muu ama ayi akáge shuú ji meko apɔ́. Ɛlɔ né gébé ɛyigémbɔ, ɔjyɛ́ mbɛ, yɛ́ muú ayi ama mua mangií ji nkwɛ́ apɔ́.