Aposel 27:2-43 in Yessan-Mayo

² Adramitium kwomke yam sip re Esia yokwori kersepkap ok barke tetane kwomke yite nenbem. Nem er sipke waren yim. Tesalonaika kwomri tame, Aristarkus, re Masedonia yokwori tame, re kirkir yim.

³ Kwokwos nem Saidon kwomke gayem. Ei nai temnas yi tame, Julius, re Pol rene pap meten op wem. Pol, ne neri tametiy remne lasyite, neri merintene wos rem nene newote.

⁴ Pol re yin sene yam, nem Saidon mesegenen yibem, marye yabem, sip me natbanen yibem. Op tem, nem Saiprus kwowyen tibirmenem yokwok yim.

⁵ Yim, nem Silisia yokwokene Pamfilia yokwokene meknik yin nem kersepkap okke kuran wum. Nem yin Lisia yokwori kwom wuri, sig Maira, nem etek gayem.

⁶ Nem etek gaimenem, ei nai temnas yi tame re lam, sip wuri re Aleksandria kwomke yam, re Romke yite nenbem. Re nemne eter sipke wen warem.

⁷ Marye bukre yabemke, yabel nugwape sip re elen me yibem. Nem yaku bukre kerebem, nem Nidus kwom meknik yam. Nemne marye keikerem, nem kebese be yimke, nem Salmone kwow rer mesegenen nem Krit kwowyen tibirmenem yokwok yim.

⁸ Yim, nem yaku bukre sene kerem, nem Krit barwouke yin sip gaibo emi sig Tebasnat Yenbo. Er tebasnat re Lasea kwom meknik tetane.

⁹ Yabel nugwape nem etek bupo me temenem, Juda remri awos pelebite yabel (God Rene Kwar Pebo Yabel) kiyi tem, mou marye okburow ya yabel tem. Et yabel yenbo bo. (Lo 16; 23:27-32) Opkap, Pol re remne tuma op wem.

¹⁰ Kem met. An op habobo, nemri gwor yibo kelow yaper wos nemne tete tetane. Nemri wosbaskene sipkene, rane tame mere, rem kirkir yaper tete tetane.

¹¹ Op wem, ei nai temnas yi tame re Pol reri tuma be metem. Re sip berai kerebem tamekene sip mutamekene etepri tumawou omuteke metem.

¹² Sip yaku nen tame nugwape rem op wem. Nemri tetane emi tebasnat, et emi yenbo bo. Nem gwor emi mesegenen yin Finiks kwomke tete. Yuri nabe berate, marye bukre tebeitek, nem ek yite. Finiks kwom et Krit kwowyenke tetane. Sip gaibo tebasnat emi yenbo etek tetane.

¹³ Yuri marye tebeikap tebem, rem lam rem kebese yite, opkap rem sip keikerebo pa nenewayen yewon rem Krit barwouke yim.

¹⁴ Yibem, kerakap tem, marye bukre re Krit yokwok yam.

¹⁵ Marye yan sip tarek woktem, rem sip berai puktelaweyem. Rem etop pelebetem, marye re sip rene sen poririn yibem.

¹⁶ Nem Kauda kwowyen tibirmenem, marye tistis yabem yokwok yim. Nem yaku bukre keren pere yen kebese nenewayen sip bukrek yewom. Sipke yaku nenbem tame rem kep poten sip borborke peikkerem. Rem akem, sip re Afrikari kersepkap okmeike wayebo san etek kap yaute. Rem etop akem, rem sipri sepatebiy neneyeren pere meike yewom, marye re sip ek sen poririn yibem.

¹⁸ Poli marye bukre som temenem, kwokwos rem sipri wosbas rane poten okke petewarem.

¹⁹ Yabel mur wem, rem pap yaper metem, rem sipri sepatebiy, kep, agerbo yaku nen woskene etemri letke keren poten okke petewarem.

²⁰ Yabel nugwape, nem yabelkene sowkene be labem. Marye bukre som pipekbem, nem op habo op habobem. Nem kwom be potte, nem okke sate tetane. Nem etop habobem.

²¹ Yabel nugwape nem a be amke, Pol re etemri bitmik teten op wem. Kem met. Kem ari tuma meten Krit be mesegente wem, er yaper wos nemne be potte weye. Nemri wosbas kirkir be petewarte weye.

²² Kem pap kwuye met. Nem be wuri okke sate. Sipwou re yaper tete tetane.

²³ An God eterri tame, an rene lom yokwobo. Neir God reri kwomri tame wuri re anne lasyawo.

²⁴ Re anne op weye. Pol ne mane akte. Yuri ne Romri keryen yen eterri bitmik tetete. God re neri wemetbo tuma metye, nerenkene yibo tame rem be sate. Re anne etop weye.

²⁵ Opkap, kem pap kwuye met. An God rene omuteke habobo, re anne weyekap etop sekene tete tetane.

²⁶ Marye re nemne som poten sen yin sip re kwowyen wuriri senke yawun pirte tetane. Re remne etop wem.

²⁷ Neir letpeis tewo eis kere yim, marye nemne Mediterenian kersepkap okke sen poririn yibem. Neir bor tem, sip yaku nen tame rem op wem. Bar mekni mekniye.

²⁸ Rem sel palan yibem, mei som temenem (40 mita). Kerakap yin rem sene palam, bar matnamenem (30 mita).

²⁹ Op lam, rem op wem. Nem kap kiyi eipye yin sip re pakene barke kap pirte. Op wen rem pakene kep eis sip beraike sokwunen keikerem. Rem God rene wemetem, ei eipye berate.

³⁰ Sip yaku nen tame rem aken sip pelebette habon rem sipke temenem tame remne op yikokom. Nem pakene kep sip tare yokwok sokwunte. Op yikokom, rem pere yen sauken rem amen barke yite nenbem.

³¹ Pol re etop lan ei nai tame etemri temnas yi tamekene ei nai tamekene remne op wem. Sip yaku nen tame rem sipke be tete, kem okke san yite tetane.

³² Op metemke, ei nai tame rem pere yen kep regkwunen pere yen te okke waren poririn yim.

³³ Ei berate nenbem, Pol re remne awos ate omuteke wem. Re remne op wem. Yabel letpeis tewo eis kerem, kem pap yaper meten awos be abem.

³⁴ An kemne webo. Kem awos a. Ate, kem kitimena potte, kem be sate. Kem aboyei, kem heyar me temente.

³⁵ Op wemke, Pol re etemri bitmik geil poten God rene wese an ek belokteyewon abem.

³⁶ Tame rem etop lam, rem pap kwuye meten awos poten am.

³⁷ Nem sipke temenem tame, nem nugwape (276).

³⁸ An seketemke, wit supa awos rem poten okke septim. Etop nenem, sip re lim nugwape be yam.

³⁹ Ei berabemke, rem bar lam. Rem op wem. Kap, map yokwori bar? Op wem, rem tebasnatkapke wurem, rem sen lam, rem op wem. Nem etek wuren gailate.

⁴⁰ Op wem, rem sip berai keikerebo pari kep regkwunen okke warem. Op nenem, rem berairi periy kep sauken piyan wurem. Sene rem sip tare yokwori sepatebiy nenewun poli remne poten sen barke wurbem.

⁴¹ Sip tare re senke yawun etek tektekem. Beraiwou okburow etek yan terbemke, sip re ek pekam.

⁴² Ei nai tame rem etemwou etemwou op namrem. Ake yaperri tame rem okke kap payen yin amete. Nem remne ab pen sate.

⁴³ Ei nai tame remri temnas yi tame re Pol rene kap pen sate habomke, re ei nai tame remne sewayem. Re nugwape tame remne op wem. Ok paibo tamewou kem kiyi okke kirpen payen yin barke yin keite.

² Adramitium komke yam sip ere Eisa provinsken kerkere okkap peik barke tetan komke yite. Yite nenbetem, an etemken yim, nema ete sipke waren yim. Yim, Tesalonaika komri tame, Aristarkus, ere Masedonia provinsri tame, ere kir yim.

³ Yim, kwokwos nema Saidon komke gayim. Ei nai tame apeilake Julius, ere Pol erne kobo lan etep wom. Pol, ne neri nowu emne yin late, eme nene wos newote.

⁴ Ere yin sene yam, nema Saidon mesginin yibetem, poli yabetem, sip me nasimaren yibetem. Etep tem, nema Saiprus ailan tibirmenem emik yim.

⁵ Yim, nema Silisia provinsken Pamfilia provinsken mekin temenem, nema kerkere okkap peikke weiwum. Weiwum, Lisia provinsri Maira komke gayim.

⁶ Nema etek gaimenem, ei nai apeilake ere lam, sip wuri Aleksandria komke yam, Romke yite wom. Yite wom, ere nemne ete sipke won warem.

⁷ Waren yim, yabel nogwage sip ere elen me yibetem. Nema yaku eisau kerebetem, nema Nidas kom mekinke yam. Nemne poli ere keresukum, nema kuyese mapeke yi, nema Krit ailan tibirmenem yekwok yim. Yim, nema Salmone kow mourbike yan ek yim.

⁸ Yim, nema yaku eisau kerem, nema Krit ailan barwouke yim. Yim, nema kom wuri petem, kom sig Basnat Yenbo. Ete peik mei ere Lasea kom mekinke tetan.

⁹ Yabel nogwape nema etek temenem, Juda etemri awos mesginbe yabel kiyi tem, marye yan ok eisau geibe yabel tem. Ete yabel yenbo berai. Etepkap Pol ere emne etep wom.

¹⁰ Kem ek met. Gwotepte nema mane yite. Nema yite, be wos be wosken sipken eme yaper tete, kau tame kir eme yaper tete.

¹¹ Etep wom, ei nai apeilake ere Pol eri tuma beke met. Ere sip kerebetem tame, sip maime etepri tumawou worwor metem.

¹² Sip yaku kerebetem tame nogwape eme etep wom. Nema tetan basnat e yenbo berai. E poliken marye eisau yan peterbe emi, nema gwotek mane temente, nema sekiyin yite. Nema gwote basnat mesginin yite, nema Finiks komke yite. Nema etek tete, yuri nabe tete, marye eisau beitek, nema ek yite. Etep wom. Finiks kom e Krit ailanke tetan. Sip gaibe basnat emi yenbo etek tetan. Eme nabe tete, eke eme etek koumenem.

¹³ Yuri poli ere beikap tebetem, eme kuyese yite abobetem, etepkap eme sip keresukbe pape nenewayen yewon eme Krit ailan barwouke yim.

¹⁴ Yibetem, kerake tem, marye eisau ere Krit ailanke yam.

¹⁵ Marye yan sip taremouke terbetem, eme sip erne keren nenlawoyim. Marye ere sip erne sen yim, sip me poririn yibetem.

¹⁶ Yibetem, nema ailan tibirmenem, marye teseyen yabetem emik yim. Ailan sig Kauda. Ete emi nema yaku eisau keren sipri pere nebule kuyese petem.

¹⁷ Petem, nema nenewayem, eme kep peten sip borborke peikkerem. Sene etep abom. Sip senke mane yite. Kantri Afrika bar kip yite wurken. Eme etep akem, eme sipri sel neneyeirin pere meike yewom, marye ere sip sen poririn yim.

¹⁸ Mou marye eisau som temenem, kwokwos eme sipri be wos be wos peten peikke petewarem.

¹⁹ Petewarem, kwokwos sene eme sipri yaku kere wos etemri letke keren akei peten peikke petewarem.

²⁰ Petewarem, yabel nogwape nema yabelken sowken beke la. Marye eisau som yabetem, eme ep abo ep abom. Nema kom beke kip pet, nema okke sate nenbe. Nema etep abom.

²¹ Yabel nogwape eme a beke a, Pol ere etemri bitimik teten etep wom. Kem ek met. Ari kiyi wom tuma kem beke met. Kiyi an etep wom. Kem Krit mane mesginin kiyi yite. Kem ari tuma beke met, nema Krit mesginin yam. Yam, mou marye eisau yabe, sip ere yaper temenbe, nema nogwape be wos be wos peikke petewarbe.

²² Kem pap yenbo met. Nema tame wuri okke beke kip sa. Sipwou ere yaper tete nenbe.

²³ An God eterken tetan tame, an God eterne sukye worabe. Gwotepte neir God eteri komri tame wuri ere ane yan laye.

²⁴ Ere ane terekwunen etep woye. Pol ne mane akte. Yuri ne Romri keryen eteri bitimik tete. God ere nene kobo lan, ere nerenken yibe tame emne pette. Ere ane etep woye.

²⁵ Etepkap, kem pap yenbo met. An etep wobe. God ere nemne sene pette, nema yenbo tete nenbe.

²⁶ Marye ere nemne sene peten sen yin sip ere barke yin gaite nenbe. Etep wom.

²⁷ Neir ep yekwo let ep yekwo let ep yekwo tewo bor epe pes epe pes (14-pela) tem, marye ere nemne Mediterenian kerkere okkap okke sen yin nema poririn yibetem. Neir bor temke, sip yaku kerebetem tame eme etep wom. Bar mekin mekinye.

²⁸ Etep wom, eme bar pelen yibetem, mei som temenem (40 mita). Sene eme kerake yin eme sene pelekwunem bar mekin mekinmenem (30 mita).

²⁹ Etep lam, eme etep wom. Nema mane kiyi agetage yite, sip ere kip yin papek yaute wurken. Etep womke, eme papeken kep epe pes epe pes sip kin yekwok sogwunen keresukum, eme God erne wometem, ei agetage berate.

³⁰ Sip yaku kerebetem tame eme aken eme sipke temenem tame emne etep tuma yikwokwom. Nema papeken kep sip taremouke sogwunte. Etep tuma yikwokwom, eme pere nebule ogwon eme amen barke yite abom.

³¹ Pol ere etep lan ere ei nai tame etemri apeilake erne etep wom. Sip yaku kerebe tame eme gwote sip mesginin yite, kem okke an saiwote nenbe.

³² Etep metemke, ei nai tame eme pere nebule kep regen te okke warem.

³³ Ei berate nenbetem, Pol ere emne awos ate wom. Ere emne etep wom. Yabel ep yekwo let ep yekwo let ep yekwo tewo bor epe pes epe pes (14-pela) tem, kem a beke a.

³⁴ An kemne wobe. Kem awos a. Ate, kem mureken sene tete, kem beke kip sa. Kem akei, kem noub me temente.

³⁵ Etep womke, ere etemri bitimik a peten God erne pir won ek abetem.

³⁶ Abetem, tame eme etep lam, eme pap yenbo meten eme a peten am.

³⁷ Nema sipke temenem tame, nema nogwape (276).

³⁸ A an se kir temke, kau a tep eme peten okke petewarem. Etep temke, sip ere lum nogwape beke ya.

³⁹ Ei berabetemke, eme bar lam. Eme etep wom. Kap map yekwori bar? Etep wom, eme basnatke wurim, eme sen lam, eme etep wom. Nema etek wurin gailate.

⁴⁰ Etep wom, sip kin yekwo keresukbe kep regkwunen okke warem. Etep nenbetem, eme kin yekwori peri kep ogwon peyan wurim. Sene eme sip taremouri sel neneyeirin poli ere emne peten sen barke wurim.

⁴¹ Wurbetem, sip tare senke yawom, ere etek teketeken yim. Sip barwou ok sare etek rubetem, sip ere pekam.

⁴² Ei nai tame eme etep wom. Ake yaperri tame eme okke kip payen yin amete wurken, nema emne akei pen sate. Etep wom.

⁴³ Ei nai tame etemri apeilake ere Pol erne kobo late abom, ere ei nai tame emne wotakem. Ere tame emne etep wom. Ok paibe tamewou kem kiyi okke kerpen payen yin barke keite.