Aposel 21:6-38 in Yessan-Mayo

⁶ Nem remne pir wen sipke warem, rem sene akwulke yim.

⁷ Nem Tair mesegenen yin Tolemes kwomke yin gayem. Nem Jisas rene omuteke habobo tatame remne pir wen yabel wuri etemkene tem.

⁸ Kwokwos nem Tolemes mesegenen Sisaria kwomke yin gayem. Nem Filip eterri akek yin tem. Re Haneyen reri Tuma Yenbo wesowbo tame. Kiyi rem Jerusalemke temenem, rem letrane kelare pes kere tame remne lebam. Er tame rem Jisas reri werasen yi tame remne yaku kwobo labo tame, Filip re etemri wuri.

⁹ Filip reri yentenyen rem tame be yitene. God re remne purere newon rem reri berastene tuma kebese wesowbem.

¹⁰ Nem etek temenem, rane yabel yim, God Reri Berastene Tuma wesow tame, reri sig Agabus, re Judia yokwo mesegenen Sisaria kwomke warem.

¹¹ Re nemne lasyan re Pol reri somokep poten re eter kworer let tewo bogen op wem. God Reri Wow re op wem. Gwor somokep mutame rene Jerusalemri Juda tame rem rene gwotopkap bogen Juda bo tame remri letke raste tetane.

¹² Nem etop metem, nemkene agerbo etek temenem tatamekene nem Pol rene sewayen op wem. Ne Jerusalem mane yite.

¹³ Pol re nemne sein op wem. Kem berke kiran ari wuribai seilabo? Haneyen Jisas eterri yakuk rem anne let tewo bograsen pen sate, an tuma bo. An be akte. Op wem.

¹⁴ Nem Pol rene sewailaweyem, nem rene sene be wem. Nem op wem. Haneyen eter habobokap etop tete.

¹⁵ Rane yabel yim, nem wos teren Jerusalemke yim.

¹⁶ Sisaria kwomri rane Jisas rene omuteke habobo tame, rem neremkene kirkir yin nemne Nason eterri akek panen yim. Nason re Saiprusri tame, re Jisas rene kiyi habobem tame. Nem eterri akek tem.

¹⁷ Nem Jerusalemke yam, Jisas rene omuteke habobo lakemase rem nemne boteyaten nemne poten pap yewom.

¹⁸ Kwokwos nem Pol rekene Jems rene lasyim. Jisas rene omuteke habobo tatame etemri keryen tame rem aboyei Jems eterri akek kirkir yan duwem.

¹⁹ Pol re remne pir wen sene re eterri letke God reri Juda bo tatame remne nenbem yakukap remne wesowkeipem.

²⁰ Keryen tame rem etop metemke, rem God reri sig nenuwem. Sene rem Pol rene op wem. Mase. Ne sanetene, Juda tatame nugwape tame ok, rem Jisas rene omuteke habobo tatame tem, rem aboyei rem warege Moses Reri Wule heyar som setene. Rem er Wule mesegente muwem.

²¹ Rane tame rem neri wem tuma remne op wem. Juda tatame rem Juda bo tatame etemri nowselke sitene, remne Pol re op webo. Kem Moses Reri Wule mane sete. Kem kemri tauryen remri mare tumas mane kuten Juda remri metkereke wule kem kap sete.

²² Gwor kwomri Juda tame rem op mette, ne yam. Opkap, nem mapkap wulek remri pap kerelate?

²³ Nem nene wetekap, ne etop nente. Tame eis rem gwotek tetane. Rem Juda remri wule wuri nente webo, rem God rene puromom.

²⁴ Ne remne Kwoborke panen yi. Ne etemkene Juda etemri wesom heyarbo wule nente. Etemri wuleri tokwo ne raste. Opkap rem remri tare take kebese kerte. Ne etop nente, Juda tame rem etop lan op habote tetane. Nemri Pol rene kiyi webem tuma et sekene bo. Moses Reri Wule Pol re kirkir heyar setene. Rem etop habote.

²⁵ Nem Juda bo Jisas rene omuteke habobo tatame, remne siglow kiyi newopitim. Nemri natobom tuma nem remne op basrasem. Sukwiye aurambo kiti kem mane ate. Nep kem mane ate, wak pugusbo nepkene kiti kem mane ate. Kem muye bisi mare bisi mane yite. Nem remne etop basrasem.

²⁶ Op wemke, Pol re God rekene natobom tame eis remne panen yim. Kwokwos rem Juda etemri wesom heyarbo wule nenem. Sene Pol re God Reri Kwoborke yin wuren God Reri Kwoborke yaku nen tame remne op wem. Rane yabel tetek, nem tame heyarbo wule nenkeipte, nem wulare wulare nem God eterne kwar pete wos ek sen yate. Op wem.

²⁷ Yabel letrane kelare pes kere tete nenbem, Esia yokwori Juda tame rem Pol rene God Reri Kwoborke lam. Rem nugwape tatame remne wesarpon rem pap yoken Pol rene keikerem.

²⁸ Rem yaye op wem. Israelri tame. Kem nemne kwobo la. Gwor tame re kwomke kwomke yin tatame remne tuma yaper wesowbo. Re Juda tatamekene Moses Reri Wulekene teitkwunte webo. Re God Reri Kwobor kirkir teitkwunte webo. Gwopte re Grik tame panen yan God Reri Kwoborke wurye. Eker re Kwobor yaper nenbo. Rem op wem.

²⁹ Kiyi rem lam, Pol re Efesusri tame, Trofimus, rekene Jerusalem kwom sagke temenem. Op lam, rem etemri wuribaike op habom. Pol re er Juda bo tame wuri rene God Reri Kwoborke panen wurem.

³⁰ Nugwape Jerusalemri tatame rem etop meten rem pap yoken rem amekiren yan Pol rene yak keren liyten God Reri Kwobor mesegenen wuram. Agetage Kwobor lakere nause yen rem God Reri Kwobor eru kitkerem.

³¹ Gwule temenem tame rem Pol rene pen sate nenbem. Tame wuri re Romri ei nai tameri taresi tame rene tuma weptin op wem. Jerusalemri tatame nugwape rem ei naibo.

³² Op metemke, ei nai taresi re ei nai temnas yi tamekene ei nai tamekene remne panen agetage amen Kwoborke yam. Tatame rem remne op lam, rem Pol rene paku pen pelebitem.

³³ Ei nai taresi tame re Pol rene keikeren tuma nente wem. Re ei nai tame remne op wem. Kem rene kep peske bog. Sene re tatame remne op wemetem. Gwor tame re yike? Re berke nenye?

³⁴ Nugwape kukwon metbem borke, rane tame rem kena kena tuma wem. Opkap, ei nai taresi tame re tuma tobo heyar be metem. Re ei nai tame remne op wem. Kem Pol rene nemri akek panen wurte.

³⁵ Rem ake luw taimenem emi yaute nenbem, tame rem Pol rene pete muresem. Op tem, ei nai tame rem Pol rene letke nenewayen poten akek sen yawum.

³⁶ Nugwape tatame rem Pol rene pen sate lelekeren yan yaye op webem. Rene pen sa.

³⁷ Rem Pol rene akek panen wurte nenbem, Pol re ei nai taresi tame rene Grik tumak op wemetem. An nene tuma wuri wemete? Taresi tame re sein op wem. Kap, ne Grik tuma kirkir namrebo?

³⁸ An op haboye, ne Isipri tame. Kiyi Isip tame wuri re gavman remkene ei ker kutem. Re ei nai tame nugwape remri tame ok et 4,000, rem pi nau seterin tamekene bo emik panen yim. Ne kap eter tame bo?

⁶ God erken tuma namden nema emne pir won sipke warem, eme sene akek yim.

⁷ Nema Tair mesginin yin Tolemes komke yin gayim. Yin gayim, nema Kristen emne pir won yabel wuri etemken tem.

⁸ Tem, kwokwos nema Tolemes mesginin Sisaria komke yim. Sisariak yin tuma won sewurbetem tame wuri, Filip, eteri akek nema etek yin tem. Kiyi Jerusalemri Kristen eme yaku kerebe tame ep yekwo let ep yekwo let keyem tame emne wom. Filip ere etemri tame wuri.

⁹ Filip eri yedeyen epe pes epe pes, eme tame beke nar, eme God eteri tuma wusoubetem.

¹⁰ Nema etek yin temenem, yabel nogwape yin God eri tuma wusoubetem tame, eri sig Agabus, ere Judia mesginin Sisariak yam.

¹¹ Yan nema lan ere Pol eri moutip peten eteri maime letken tewoken peiken ere etep wom. God Eteri Wou ere etep wom. Gwote moutip maime erne Juda eme erne gwote kepke peiken eri peiktame emne newote nenbe. Eme Jerusalemke etep tete nenbe. Ere etep wom.

¹² Nema etep metem, nema Kristen tameken nema Pol erne tuma nobke etep wom. Ne Jerusalem mane kip yite.

¹³ Ere nemne awosein etep wom. Kem beke kerabe? Kem kerabe, an pap yaper metbe. An Aneyen Jisas eri tuma wobetem, eme ane letken tewoken peiken rasen eme ane pen sate, an tuma berai.

¹⁴ Nema erne wolawoyim, nema tuma rebe tem, sene beke wo. Nema etep wom. Aneyen eteri porerek ere nente nenbe. Etep wom.

¹⁵ Yuri yabel kau yim, nema wos peten Jerusalemke yim.

¹⁶ Yin kau Sisariari Kristen eme neremken kir yim, Nason eter nemne panen yim. Nason ere Saiprusri tame ere kiyiri Kristen. Kiyi ere etep wom. Kem ari akek tete. Etep tem, eme nemne eteri akek panen yim.

¹⁷ Jerusalemke yimke, Kristen eme nemne lam, eme nemne metekwasen nemne peten pap yewom.

¹⁸ Kwokwos Pol ere nemne panen yin Jems erne yin lam. Yin lam, Kristen apeilake eme Jems eterken temenem.

¹⁹ Pol ere emne pir won tuma wusowum. God ere Pol eterken temenem, ere God eteri yaku Juda berai tatame emne nenbetemkap, ere emne etep wusowum.

²⁰ Kristen apeilake eme etep metemke, eme God erne etep wom. Ne ete wos nenem, ne Keryen God yenbowai. Sene eme Pol erne etep wom. Mase, ne ek met. Juda tatame nogwape eme Kristen tatame tem. Kristen tem, eme akei eme warege Moses eri wule noub som seten.

²¹ Kau tame eme nerene tuma yikwokwon etep wom. Juda tatame eme Juda berai tatame etemri komke tetan, Pol ere emne etep wom. Kem Moses eri wule mane tobote. Kem kemri taureyen emne mane somo kwunte. Kiyiri wule kem mane tobote. Eme nene ete tuma yikwokwom.

²² Gwo komri Juda tatame eme kip mette, ne gwotek yam. Eme nene kip yaper nente wurken, nema nene kobo late.

²³ Nemri nene wotekap ne etep tobote. Tame epe pes epe pes eme gwotek tetan. Eme Juda etemri wule wuri nente, eme God eterne kiyi etep wom.

²⁴ Ne etemken yi. Kem Juda etemri wule wuri nente, kem yenbo tete. Etemri yabel ne kel raste, yuri eme rasen omote, eme etemri tare kerte. Etem nenbe wulekap ne etep kir nente, Juda eme etep abote nenbe. Nemri kiyi metem tuma e me yikwokwobe tuma. Moses eri wule Pol ere kir noub seten. Kem etep abote.

²⁵ Juda berai tatame eme Kristen tem, nema emne siglou kiyi newopitim. Nema emne etep wom. Sukye kiti kem mane ate. Nep kem mane ate. Wak kepke peikbe nepken kiti kem mane ate. Kem sir bisi mane yite. Nema emne etep wom. Eme etep wom.

²⁶ Etep womke, kwokwos Pol ere tame epe pes epe pes emne panen yin eme Juda etemri wule wuri nenem. Nenem, Pol ere God eteri ake eisauke yin wurin God eri akek yaku kerebetem tame emne etep wom. Yabel ep yekwo let ep yekwo let bor pes (7-pela) tete, nema wule akei nente, nema wurare wurare nema God eterne kwar pete wos sen yate. Etep wom.

²⁷ Yabel ep yekwo let ep yekwo let bor pes (7-pela) tete wom, Esia provinsri Juda tame eme Pol erne God eteri ake eisauke lam. Lam, eme tame nogwape emne tuma yaper won eme pap wayen Pol erne keresukum.

²⁸ Keresukumke, eme nobke etep wom. Israelri tame kem nemne kobo la. Gwote tame ere kom komke yin tatame emne tuma wusowun tasmol wayen Juda tatame nemne teitkwunem, God eteri ake eisau ere kir teitkwunem, Moses eri wule ere kir teitkwunem. Ere Grik tame emne panen yan God eteri ake eisauke wurim. Ere etep tem, etepkap e yaper. Etepkap, God eteri ake yenbo ere yaper tete nenbe. Eme etep wom.

²⁹ Kiyi eme lam, Pol ere Efesus tame, Trofimus, eterken epe Jerusalem kom sagke temenem. Etep lam, eme etemri papke etep abom. Pol ere ete tame erne God eri ake eisauke panen wurye, ete ake ere yaper teye. Etep abom.

³⁰ Jerusalemri tatame nogwape eme etep meten eme pap wayen eme amekirin yan God eteri ake eisauke wurin Pol erne yak keren lit sen makle genik woram. Woran agetage akek temenem tame eme God eri ake eisau eru eme kit kerem.

³¹ Pap wayebetem tame eme Pol erne pen sate wom, eke eme erne pebetem. Pebetem, tame wuri ere ei nai tame apeilake erne tuma wopitin etep wom. Jerusalemri tatame nogwape eme ei naibe.

³² Ere etep metemke, ere ei nai tame etemri apeilake tameken ei nai tameken emne panen agetage amen waren emne yan lam. Yamke, tatame eme emne lam, eme Pol erne pebetemke, eme mesginim.

³³ Mesginimke, apeilake ere Pol erne keresukun ei nai tame emne etep wom. Kem erne kepke peikte. Etep wom, eme erne peiken ere tatame emne etep wometem. Gwote tame ere eike? Ere beke nenye?

³⁴ Etep wom, eme kenakena wobetem. Tuma kenake mogwobetem, eke apeilake ere tuma somo mapeke noub met, ere ei nai tame emne etep wom. Kem Pol erne keremri akek panen wurte.

³⁵ Panen wurte, ake lu yaute nenbetem, peiktame eme Pol erne pete muresem. Etep tem, ei nai tame eme Pol erne letke nenewayen sen akek yawom.

³⁶ Yawom, tatame nogwape eme Pol erne pen sate lelen yan etep wom. Erne pen sate. Eme etep wom.

³⁷ Eme Pol erne akek panen wurte wom, Pol ere ei nai tame emri apeilake erne etep wom. An nene tuma wuri wote. Apeilake tame ere awosein etep wom. O, ne Grik etemri tumak namdebe.

³⁸ An etep aboye, ne Isipri tame. Kiyi Isip tame wuri ere apeilake tame emken ei naite wom. Ete tame ere ei nai tame nogwape, 400, temenem, eme akikap gapaku setiren tameken berai emik yim. Ne ete tame o ne akeite tame?