1 Arop ankwap Sisaria mek yak konámp, maomp e te Kornilius. Mao te Rom mekamp 100 soldia taokeyak konámp arop. Am soldia fákáre te ‘Itali mekamp Soldia’rá sér i konapon.
2 Mao te Kwaro warákár konámp nɨnɨkaok i konámp arop, tá mao ntia maomp nap mek yakápnap arop fárákap Kwaromp yae ankore mek yakáp i konapono. Mao te ankank monap Juda fákárean yaewour naenámp mani kápae kare nénk konámp, tá mao te ankár kumur méntép Kwarén kar toropwap saráp yak konámpono.
3 Mak i konámpao maok, ankwap yae fek kumuran yámar yinɨnk ke nánko, yém niamp nke námpao maok, ankár érik karaok farákár. Mao nke nánko, Kwaromp ensel ankárank nap mek koropea maok, man arakrá sér, “Kornilius!”
4 Tá Korniliuso man nkea apápa waeria maok, man sérrá, “Arop Tokwae, apaeno?” Aeránko maok, enselo Korniliusén sérrá, “Kwaro waráp kar toropwap nap te wae waria maok, amo arop mani ankank mo napo nénk konap nɨnɨk táman nɨnɨkia warákár námpon.
5 Oukoumwan te amo ankár arop ankwap fárákap Jopa mek tirá kérép napo, tukupea arop ankárank maomp e te Saimon, tá ankwap e te Pita, man oupourounkia man sénapo korop naenámpono.
6 Am arop te ankwap Saimon bulmakau yɨpi fwapokwap i konámp aropént yak námpon. Maomp nap te solwara woupwi fik yak námpon.”
7 Enselo wae séri pwarará akwapánko maok, tá Korniliuso náráp tére konep arop yawor, ntia soldia ankwapan wumwi. Am soldia te Kwarén lotu i konámp, tá kápae kare por Korniliusént yak konámp.
8 Korniliuso am yinɨnkaopweran námwan korop nánko nkenámp ankank fwapnae kari séria maok, Jopa mek tirá kérép nánko, tukup.
9 Am fárákapao tukupea mwaeaok pampia wakoránko, tukupea némp Jopa wonae fik tae napo maok, yámar kuk. Aenánko, am ke fek táman Pita nap yumuntuk pokea kar toropwap naeria.
10 Pita yae-porokwe nánko, fánaeria námpan maok, oukoumwan fɨr yankrá nánapapo maok, mao yém niamp arakrá nke:
11 Mao nke nánko, yámar kɨkɨr akwap nánko maok, waempyam tokwae niampao ék. Am ankank te, yiawor woupwirápan ér-popwarrá ék.
12 Mek am mek te nkwakwe make nape fɨr kápae kare yakápánko maok, tá tákamráp sipar, antráp, arao kor mek am mek yakáp.
13 Tá arop top kor niampao Pitan sérrá, “Amo fárámprá mámá fupukrá kákea fépérae.”
14 Aerá séránko maok, tá Pita sérrá, “Tokwae Kar, ono te wae kare kar sénampon: Ono wokwaek kar te amo nke nap fek yiki kukur monámp nape fɨr loao taokor námp te fár mo i konampon.”
15 Aeránko maok, warko ankwap por arop kar niampao arakrá sér, “Ankank Kwaro yiki kukarrá pap námpan te amo ‘Yiki kukur monámp ankank’rá séri kwapono.”
16 Am ankank te yinɨnk por takia maok, waeman yámar mek arákarrá pok.
17 Aetea maok, Pita am yém nkenámp fi táman, máte apaenoria nɨnɨka waerá yárakánko maok, am ke fek táman Korniliuso tirá kérépámp arop fárákap te wae koropea Saimonomp yár ménki fek foukouri yakáp.
18 Aeria am fárákapao arakrá wumwi, “Saimon, ankwap e Pita te, mapek yakán ni mo nie?”
19 Aerapo maok, Pita oukoumwan am yémi námp táman nɨnɨkrá yak nánko maok, Yiki Kor Spiritao man sérrá, “Amo wawae! Arop yinɨnkaopwe koropea amwan oupourounk nape.
20 Amo nɨnɨki kwapono. Onoku am arop tirá kérép nampono. Amo pɨkia énénki tukupenke.”
21 Aeránko Pita am arop fárákapaonapok pɨkia sérrá, “Am arop yumo oupourounk nap te ono támaono. Yumo te apae ankankan korop napon?”
22 Aeránko maok, am fárákap sérrá, “Kornilius, mao te 100 soldia taokeyak konámpao, yinan tirá kérép námpon. Mao te yae-párák kare arop, tá Kwaromp yae ankore mek yak konámp arop. Tá Juda fi ponankor man ‘Kwapwe kare arop’rá sér i konapon. Am aropan Kwaromp enselo sérrá, ‘Mao amwan wumwi nánko, amo maomp nap mek akwapea napo, mao waráp kar wawano’rá séri námpon.”
23 Aerapo maok, Pita am fárákapan nap mek éréképá youmpea pampia maok, koumounek fápárámprá Pita énénki tukup. Tá Jopa mek yakápnap Jisasén mérap arop fárákapao kor énénki tukup.
24 Tukupeaka mwaeaok pampia tukupea Sisaria mekapo maok, Korniliuso man, wokwae korop mwanapria maok, náráp nouroup fákáre ntia námokuráp ankwapyaenáp fákáre éréképea maok, koupoukour yakáprá yépékrá yakáp.
25 Pita akwapeaka am fekánko maok, Korniliuso mankrá maomp pu wonae fik woukouprá lotu.
26 Aenko maok, Pita man sérrá, “Amo fárámpae! Ono kor aropono.”
27 Aeria maok, Pita mént kar séria maok, táte nap mek youmpea nkenko maok, kápae kare arop am mek néntépeyakáp.
28 Pita am fárákapan arakrá sér, “Yumo te wae mérono, yino Juda fi te arop ankwap firént yak mo i konámpan maok, oukoumwan te Kwaro onan yénképrá, ‘Arop ankwap fi te Kwaro nke námp fek yiki kukur mono’rá séri kwaponori námpon.
29 Aenámpantá ono te yiráp kar ták-pwar mono. Ono wawiaka korop nampono. Oukoumwan te ono yumwan turunk rae: Yumo te apaeritea onan wumwi napon?”
30 Aeránko maok, Korniliuso man sérrá, “Ono ankank nke namp te oukoumwan yinɨnki yak námpon. Am te ará: Ono onokump nap mek tankrá yámar yinɨnk ke nánko, Kwarén kar toropwaprá tank nanko maok, arop ankárankamp ono nke namp fek fokopeyak nánko, maomp waempyam te waentar kwapwe.
31 Aenámpao mao sérrá, ‘Kornilius, Kwaro amo kar toropwap nap te wae wa, tá amo arop mani ankank mo napo nénk konap kwapwe kare nɨnɨkan kor wae nɨnɨk námpon.
32 Aenámpara, amo arop sámp-kérép napo, Jopa mek akwapeaka Saimon Pitan wumwia warámpea koropanápono. Mao te Saimon ankwap bulmakau yɨpi fwapokwap i konámp aropént yak námpono. Maomp nap te solwara fik yak námpon.’
33 Aerá sénámpantá maok, ono koupour arop amonapok tirá kérép nanko, tukupea napo, amo yae-párák koupour korop napon. Oukoumwan te yino ponankor koropeaka Kwaro nke námp fek mapek yakápria maok, táte Kwar Tokwaerao amwan sánkámp kar yinan farákáp napo wa mwaria námpon.”
34 Pita arakrá sér, “Kare karono, oukoumwan te ono wae mér nampon: Kwar te arop fi ponankor ankárankamp puri fek yae-párák kare nɨnɨk i konámpono. Mao te apae-apae arop firan kor fwapono.
35 Ponankor arop fi mekamp arop maomp yae ankore mek yakápria yae-párák kare nɨnɨknap arop fárákapan warákár konámpon.
36 Yumo te wae mér napon, mámá kar te Kwaro Israel fi yinan sáp námpon. Am Kwapwe Kare Kar te ará: Jisas Krais arop ponankoramp Arop Tokwaerao maok, mao te nomwan fwapokwapiaka, Kwarént nouroup mwanap yoroi pwate námpon.
37 Yumoku te wae mér napon, Jono wokwaek kar ‘Ént mek nérenk’ ria kar farákápea pwar nánko, wakmwaek tae morok tokwae kar ankank koropámp kar Galili meknámpia maok, Judia mekamp apár ponankor mekmwaek koropea koropámpon.
38 Kwaro Nasaret mekamp Jisasén nánapia, Yiki Kor Spirit ntia kárákáre tokwae sánkea maok, Kwar námoku méntér yak nánko, mao némp-némp yárakrá ponankor koumteouráp aropan Satano sámpá yampourou námp yaewourrá fwapokwapimpon.
39 Aenámpan yino te kápae kare ankank mao Juda yinomp ponankor apár mek, tá Jerusalem mek tére námp farákápnámp aropono. Arop fárákapao yaopwae fek man pukupia sumpwi papapon.
40 Aenapan maok, yinɨnk yae fek Kwaro man fárámpea paprá, yinomp yi mek yénki námpon.
41 Aenámpan maok, mao te Juda fi ponankor nke nap fek korop mono. Mao te wokwaek Kwaro yinan náráp kar farákáp mwanapria nánkárápnámp arop fárákap, yinomp yik saráp korop námpon. Mao apár me meknámp fárámpá koropnámp ke fek te yino mént fépéri námpon.
