ROM 8:4-37

⁴Tan táit nagogon a parai suri gita mur on, a arkip mai tatalen a nokwan. Má kán minat ái Karisito ákte long artálár pas noi bos rákán nagogon. Má kabin ákte ahutngin pas git, uri mátán ái Káláu a ngoro git mul git má te long artálár pasi nagogon. Má git long artálár pasi sang i pákánbung git láklák namurwai nemnem káián Tanián a Pilpil má gitá matai mur i nemnem án torahin holhol.

⁵A ngoromin. Ái rung di mur i nemnem káián sápkin, di ekesi hol pagas sár i táit erei kándi sápkin nemnem a ri suri. Mái rung kándi liu a mur i nemnem káián Tanián a Pilpil, di sang di ekesi hol páksi táit Tanián a Pilpil a nem i di suri da longoi.

⁶Ngo nemnem káián sápkin a lu táilnai holhol kán kálámul, na lam tari uri minat. Mái sár ngo Tanián a Pilpil a táilnai holhol kán kálámul, ái na lam tari uri liu má moloh.

⁷A ngorer kabin ngo sápkin nemnem a táilnai holhol kán kálámul, kálámul erei a kis án kurtara mam Káláu. Kápate rusan tari sang uri lalin nagogon si Káláu, wa kápate artálár sang suri na taram on.

⁸Ái rung er a táilnai kándi holhol i sápkin nemnem, kápdite artálár suri da agasgas pasi bál ái Káláu.

⁹Mái sár ngo Tanián ái Káláu a kis narsá gam, ngorer sápkin nemnem kápnate táilna gam, kápte. Tanián ái Káláu sang na táilna gam. Mái sinih Tanián ái Karisito kápate kis narsán, kálámul erei kápte ngo káián ái Karisito.

¹⁰Má kabin ái Karisito a kis narsá gam, a ngoromin. Kápán páplun i gam na han sang uri minat kabin i sápkin tatalen gamáte longoi. Ái sár taniá gam a liu pagas sang kabin ái Káláu ákte obop gam ngo gam nokwan i mátán.

¹¹Ái Káláu a aptur kalengna Iesu alari minat, má ngo Tanián ái Káláu a kis i gam, ki na tari liu singin kápán páplun i gam mul. Tanián ái Káláu er i gam na tari liu uri kápán páplun i gam ngorer a longoi mam Iesu Karisito.

¹²Má ngorer, rang buhang, káp kángit te tinákum suri kángit liu na mur i torahin holhol. Auh, kángit tinákum sang suri gita mángát pasi Tanián ái Káláu na táilna git.

¹³Ngo gam bál tari torahin holhol na táilnai kamu liu, gama han banai sang i hiru áklis. Mái sár ngo gama bál tar gam singin Tanián ái Káláu suri na tangan gam, gamák up bing palai torahin holhol alari kápán páplun i gam, ki ngorer gama liu be.

¹⁴Ái rung erei a táilna di i Tanián ái Káláu, di á rang natun sang ái Káláu.

¹⁵Áá, gam rang natun ái Káláu kabin Tanián er ákte tabar gam mai ái Káláu, kápte ngo tanián a kabat gam gamá toptop singin mátut, kápte. Ái Káláu ákte tari Tanián er a patak pas gam gamá rang natun ái Káláu sang. Má Tanián er a tangan git suri gita bin uri narsán ngo, “Tata, kak Tata!”

¹⁶Tanián ái Káláu a apapos tiklik mai tanián i git ngo git rang natun sang ái Káláu.

¹⁷Má kabin git rang natun, a mon i kángit kuir tili arasosah ái Káláu na tari singin kán matananu, má gita otoi tiklik mam Karisito á arasosah ái Káláu ákte oror páksi ur káián ái Natun. Áá, git áslai rangrangas mainái ngorer ái Karisito a áslai, suri namur gita kipi minmáir i git a tuan alal ngorer i minmáir i Karisito.

¹⁸A támin ngo a mon á kángit rangrangas onin má a rakrakai, ái sár rangrangas onin a tu táit bia sár alari lala minmáir na uri narsá git namur.

¹⁹Akaksim no kán tu mákmák kursál monai pákánbung ái Káláu na inngasi ngo tara dáh á rang natun muswan sang.

²⁰Akaksim a sák kabin ái Káláu ákte nagogon on ák wáráh má, suri kápate artálár ngo na long arwat pasi holhol taru si Káláu. Kápate mur i nemnem káián akaksim suri na ngorer, kápte. Ái Káláu a mur sár i kán nemnem sang ngo na ngoi suri akaksim na kis án ngangai be,

²¹pasi ái Káláu na uláti nák sengsegeng alari kán kamkabat er a lu mormorot hanhan. Má namur na tari singin akaksim á arasengsegeng er sang na tari mul si rang natun, wa arasengsegeng a tuan malilis.

²²Git mánán ngo akaksim no kán tungai ngángángar pang onin, ngorer i wák a ngángrakak suri na kákáh.

²³Má kápte ngo akaksim masik a áslai ngorer, kápte. Á git mul git ngángángar imi nárum i git. Ái Káláu ákte tar kalar git mai Tanián a Pilpil uri bál git, ngorer i mulán kuir tili arasosah gita atur páptai namur. Má ngorer git monai pákánbung er gita top muswan i arasosah ái Káláu na tari si git á rang natun ákte patak pas git. Má i pákánbung erei, na kelsei torahin kápán páplun i git nák hutngin.

²⁴Turpasi til tungu ái Káláu a asengsegeng pas git, gitá kis án ngangai suri pákánbung ái Káláu na long artálár i kán oror taru uri narsá git. Kápte be git mákái, kabin ngo git má te mákái táit git ngangai suri, ákte rah má kángit ngangai á erei. Sinih a lu kis án ngangai suri táit ákte top on má?

²⁵Mái sár ngo gita kis án ngangai suri táit kápte be git mákái, ngorer git kis pau monai sang.

²⁶Tanián a Pilpil a kis tiklik mam git suri tangan git mai bos táit kápgite artálár suri longoi. Ngorer kápgite mánán i táit gita sung suri, má Tanián a Pilpil sang a sung sur git mai ngángángar a tuan kahkahlangit má kápate artálár ngo tekes na para talsai mai worwor.

²⁷Mái Káláu, ái koner a tirtirwa tangrai bál kálámul, a mánán i hol káián Tanián a Pilpil, kabin Tanián a lu sung arwat mai nemnem sang si Káláu sur git i matananu káián.

²⁸Ái rung di mámna Káláu má ái Káláu ákte kilkila pas di artálár mai kán holhol taru, git mánán ngo matngan táit ngádáh na tapam hut narsá di, ái Káláu a himnai mák pukdai suri ák akulukna di.

²⁹Mái rung er ái Káláu ákte kára pas di ur káián, di sang ákte timla di hirá suri da ngoro Natun, pasi á ngorer ái Natun na mulán tili di á bos rang tuán.

³⁰Mái rung er ákte timla di, ái Káláu a kilkila pas di mul. Mái rung er a kilkila pas di, a mák anokwa pas di. Mái rung a mák anokwa pas di ngorer, á di a asosah i di mai minmáir.

³¹Mokol! Wa tan támin táit er ái Káláu ákte longoi mam git! Má ngorer, dánih má gita parai suri ngorer? Ngo ái Káláu a lu tur tiklik mam git, sinih sang a artálár ngo na rakrakai sorliu git?

³²Ái kápate top páksi kán kalik sang, mái sár a bál tari ák mat sur git no. Áá, ákte tari má i Natun, má ngorer git mánán ngo na tangan git mul ngorer na tabar git mai tan táit no uri tángni kángit liu.

³³Ái Káláu ákte ilwa pas git, má ái sinih na atiutiu git mái Káláu na sormángát ngo gitá ámáris? Auh, kápte kes, kabin ái Káláu ákte obop git gitá nokwan má i mátán.

³⁴Mái sinih na wás pala git? Kápte kes sang, káplabin ái Iesu Karisito ákte mat má sur git. Má kápte a mat ák wat má, wa a salaptur kaleng mul tili minat, má onin a kis imi kán kiskis pakta i balsán mingin ái Káláu má ái a katbán kálámul ák lu sung sur git.

³⁵Ái sinih na artálár suri na bangbang palai armámna si Karisito ngo na sigil git? Auh, kápte kes! Ngádáh, ngo gita banai taun ngo rangrangas ngo arabilbiling, na arsagil i git alari armámna si Karisito? Ngo taul matpám a hut ngo git sáhár suri lusán i git, ái na arsagil i git? Má ngo tekes na amátut i git ngo gita hiru, ngo tekes na up bing git, ngádáh? Na bangbang palai armámna si Karisito ngo na sigil git? Auh, kápte sang!

³⁶A ngorer sár a parai i Buk Tabu ngo, “Gim kis i lolon minat i bosbos bung no kabin gim kaiam. Má matananu di hol on ngo gim án tu táit sár ngoro sipsip di talkai suri tah kusi án pogong.”

³⁷Káksiai ngo tan táit erei a taun pápta git, ái Koner a mámna git a lu tangan git, má ngorer gitá sorliu ekes pala!