Aposel 7:16-48

¹⁶Atétepa, atimané tiki beta̧ só fóló, Sekem hae kwiamó mole kapo dolomó doura̧leta, dua yalepó. Ai hae tikita take Abraham-né Hamor naalemarapetamo moniné dupuyale haepó,” yalepó.

¹⁷“Até deté wóló, take Kótóné Abraham-tamo yóló mulale fo dokonaaire be dȩ feleketepa, atimané deyale naale senaale Isip bemó mo ha̧le o̧la kaae fake yalepó.

¹⁸Téró, take betale topo whi̧ Fero-ró Josep-tamo suka̧lepó. Atéyale ki̧lipaae ai sirimó betale topo whi̧ Fero-né Josep-né a̧ ai topo whi̧ beterale ala tuȩ́ iniruraalu kale Israel fake so whi̧ wisiyóló kaae tanipó.

¹⁹Atéruraalu, ai topo whi̧né Israel fake so whi̧tamo doakale bóe duraalu, Israel sorapené naale detepa, sukó̧póló bela tómó wapelatamo mulaleta dua yaai, atima fo dokóló mulalepó.”

²⁰“Atétu betere tua̧ dolomó, Moses deyalepó. Ai naaleta, Kótóné keletómó mo kae naale wisipó. Hamaró alimatamoné ai naale sóró betepa, wélié sore kemeyalepó.

²¹Téró, hamaró alimatamoné wapela turó só fóló mulalepó. Atéró mupa, kale topo whi̧ Fero senaalemané whaayaai salepó.

²²Téró mepaae doasi tuȩ́ mole Isip whi̧rapené Moses tuȩ́ tiki fosó fosó yó̧póló, mepaae alarape yó melaté felepó. Téró, ama dere fokélé, mo fosó fosó yóo, dere alakélé mo fotoko̧ buóló yóo, yaaire whi̧ doayalepó,” erapó.

²³“Moses doayóló bitiré fóló, ba fo whi̧ siki tamo kemeyóló a̧ ama Israel so whi̧rape noa ala du beteréró kȩle felepó.

²⁴Atéró fóló kelalemó, kale Isip whi̧ beta̧né Israel whi̧ beta̧ doló susupurótu betepa, kelalepó. Atétu betepa, ama fake whi̧tamo até ekeséró seséturaalu, Isip whi̧ mo ti dalepó.

²⁵Moses-né ama etei kisipa mualepó. Israel fake so whi̧ atimapaae doasi sekȩi ala erótu betepa, ama fake so whi̧ tao só̧póló Kótóné a̧ dotonélirapóló kisipa yaalo nisi yalemó, Israel so whi̧né atei kisipa sinipó.

²⁶Téró, kale dere kaae mo hi̧ka momómo fóló kelalemó, Israel whi̧ atimaamosisitei ho̧le su betepa, ama filiyóló duraalu, ‘Diaamo Israel faketamotei noatepa ho̧le su bitu de yalepó.’

²⁷Ti fo yalemó, doasi fotoko̧ buóló me whi̧ tȩterótu betere whi̧né Moses tȩ daalótu duraalu, ‘Ya̧ da̧tamo fo tokó̧ló taleratere alaró tȩteróló kaae tare alatamo yó̧póló né sóró beteraleé?

²⁸Naao dó kale Isip whi̧ du yale kaae, ȩkélé atéró daai waleé?’ yalepó.

²⁹Ai fo woseturaalu, Moses a̧ ai Isip hae kwia taaróló, Midian haepaae botokó felepó. Téró, a̧ ai bemó wale whi̧ bitu, so dokóló naale tamo deyalepó.

³⁰“Atéró ba fo whi̧ siki tamo kemeyóló betepa, whi̧kélé bitire Sainai hasi fosó felekemó ensel a̧ beterepaae ni sesaapemó si mi sokóló ai dolomó sókó walepó.

³¹Atétere ala kolóló, Moses a̧ noa ala dutérópóló kisipa teketu betalepó. Atéró, mo ti diriyóló kelaairaalu, kale ni sesaape ere felekepaae taae felemó, ai si mi dolomótei, Talené a̧paae i fo yalepó.

³²‘Ȩta, dia̧né ayarape Abraham, Aisak, Jekop atima tȩteróló kaae tare Kótópó’ yalepó. Ti fo depa, ai fo dere tiki kelaai yaletei, diri furu furu yóló wituraalu, kilini haepaae hemée deyalepó,” yalepó.

³³“Atépa Talené a̧paae duraalu, ‘I hae tikita, Kótóné ama tukóló kae muló betere haepa, naao horó betere hó be sokóló taae falae,’ yalepó.

³⁴Térapa Moses-ó, Isip whi̧rapené ya̧lo so whi̧paae doakale sekȩi ala erótu betepa wosalepó. Até du betere ala kolóló ya̧lo atima ha̧le fó̧póló dotonale waairaalu, ya̧pi Isip be huluapaae fó̧póló dotonaai dapó,” yalepó.

³⁵“Moses a̧ta atimané hó̧ yóló, a̧paae ya̧ fo tokó̧ló taleratere alaró tȩteróló kaae tare alatamo yó̧póló, né sóró beteraleé? yale whi̧pó. Ti fo yale whi̧tei, Israel fake so whi̧ tȩteróló kaae tanó̧póló, Kótóné amatei sóró beteralepó. Atéró beteraai ama ensel-né era̧le fó̧póló dotȩtepa, kale ni sesaapemó duku betere si mi dolomó fo sókó wóló Moses sóró beteralepó.

³⁶Ama ai Israel so whi̧ Isip be taaróló a̧lisóró wóló beteró bituraalu, kelemei alaró so whi̧né kilitu sira yaaire alatamo eraté kutu betalepó. Até dere alata, kale Isip hae kwia tua̧mókélé, sonaai wȩi kȩla tua̧mókélé, so whi̧ bitinire tikimó kuturaalukélé, ai alarape eraté kutu betepa, ba fo whi̧ siki tamo kemeyalepó,” yalepó.

³⁷“Ai Moses-nétóró Israel so whi̧paae duraalu, ‘Kótóné ko̧ló whi̧ mo ȩ kaaetóró dotonaalopó. A̧ta dia̧kótei, sóró beteraalo ai ape,’ yalepó.

³⁸Moses a̧ Israel so whi̧tamo whi̧ mei tikimó da̧né ayarape dapesó kutu betepa, ensel-né Sainai hasi fosómó mo ti betaaire fo bete a̧paae matepa, amamo da̧paae maletei mió da̧né i sya fu betere ape.”

³⁹“Téyaletei, da̧né ayarapené ama dere fo wosóló a̧ ao̧mó sinóló bitinipó. Atimané a̧ hó̧rapóló faai wale tiki taaróló, Isip bepaaetei momó fesaae faai kisipa mutu betalepó.

⁴⁰Atéró, kale so whi̧né Eron-paae duraalu, ‘Da̧ Isip bemó betepa, a̧lisóró wale whi̧ Moses a̧ neté yalerópa, da̧ a̧lisóró faaire kótórape kaekó alerae,’ yalepó.”

⁴¹“Atéyale sukamó, bulmakau hupu male kaae su̧róló kapala kótó aleyalepó. Atéró, atimané aleyóló mulale o̧lapaaetei, hupu dóló momaturaalu, ai o̧lané doi doasi mulóló o̧la deyóló ki̧litu betalepó.

⁴²Ai so whi̧ ó sa̧mó daale wéliékélé, ho̧rerapekélé, sukakélé, atimané tale aleróló doi sóró horóló moma du beteró̧póló, Tale Kótóné ai so whi̧ taaróló sisóralepó erapó. Ai fota, mo take Kótóné ko̧ló whi̧rapené asȩre fo mo hi̧tipó. ‘Israel fake so whi̧rape-ó, dia̧ so whi̧ bitinire tikimó 40 ba fo tua̧mó bituraalu, sipsip hupu dóló moma deté wou betaletei ȩpaae inipó.

⁴³Dia̧né kuti be dolomó kapala kótó Molek-ró whi̧né aleyale kótó Repan ho̧retamo beteróló ao̧mó sukó̧ló bituraalu, tale-ó yóló moma deté kutu ai betale ape. Atétu betaleteiné ya̧lo dia̧ Babilon hae kwia taoró wae sóró beteró̧póló ho̧kó faló ai betere ape,’” yalepó.

⁴⁴“Téró, da̧né ayarape atima so whi̧ bitinire tikimó bituraalu, Tale Kótó a̧ da̧tamo mo beterapó kisipa muó̧póló, kuti be tȩipakalepó. Ai kuti beta, Kótóné Moses-paae etéró tȩyae, yóló su̧róló yó matepa, kolóló tȩipakalepó.

⁴⁵Atéró bitiré wóló, nalo da̧né ayarape atimané ai kuti be beleyóló sóró waleteita, Josua-né tȩteróló kaae tawóló betale alimó yalepó. Josua a̧ ama be whi̧ so whi̧tamo betere hae kwia taaróló, me hae kwiamó betaai fupa, Kótóné ai hae talerape mo fea dóló torokó̧ faralepó. Atéyale sukamó sóró wale momatere kuti be beleyóló só kutu beteró, Depit betale alimó sókó walepó.

⁴⁶Tétepa, Depit-né Kótóné a̧ hai̧tere ala eratepa, da̧né aya Jekop-né Kótó mo ti moma dere bemó beteró̧póló kisipa mutu, a̧mó be tȩnaai Kótópaae wosalepó.

⁴⁷Téyaletei, ama naalema Solomon-né Tale Kótóné be tȩnalepó.

⁴⁸Atéyaletei, ó sa̧ taoró betere Tale a̧ mo whi̧né tȩtere bemó bitimipó. Kale Kótóné ko̧ló whi̧né i asȩre fo kaaepó.